Szobatípusok a különféle szálláshelyeken

Magyarországon a már előbbiekben megjelölt jogszabály rögzíti azokat a kereteket, amelyeknek az adott szálláshelyen a vendég elhelyezésére alkalmas szobáknak meg kell felelnie. A legszínvonalasabb szálláshelyek a szállodák, éppen ezért a szállodai szobákkal szemben támasztott követelmények képezik a legmagasabb elvárásokat. A szállodák esetében a szobák férőhelyeit illetően beszélhetünk egyágyas, kétágyas és pótágyazható szobákról, három-, négy-, vagy annál több ágyas szobák elnevezést a többi szálláshelytípusnál használjuk, szállodáknál nem.. Kivételt képeznek ez alól az úgynevezett apartmann szállodák, ahol a vendégszobák kialakítása kifejezetten a családos, vagy többfős vendégsereg részére történik.

Az alkalmazott kritérium rendszer lényegében három fő téma köré csoportosítható:

  1. Az épület/szoba kialakítása
  2. Felszereltség/bútorzat
  3. Szolgáltatások
1. A szobaegység (fürdőszobával) minimális alapterülete 14 négyzetméter, a korábbi szabályozás rögzítette azt is, hogy a szobába pótágy elhelyezése esetén pótágyanként további 5 négyzetméter alapterülettel kellett rendelkezni.

Ez utóbbi kitétel viszont a legújabb „Hotel Stars Union” európai uniós szállodai minősítő rendszerben már nem szerepel. A szállodákat színvonaluk szerint, mint köztudott csillagokkal jelölik, 1 csillagtól 5- ig. Ahogy emelkedik a csillagszám, úgy növekszik a színvonal is, ezzel együtt a vendégszobák minimálisan elvárt alapterülete. Például az előbb megjelölt 14 négyzetméter szobaméret egy csillagos szállodára vonatkozik, ugyanez egy négycsillagos szálloda esetén már jóval nagyobb. Az építészeti adottságok olyan esetekben okozhatnak nehézséget, amikor vagy régi épületről van szó, vagy olyan épület esetében, amely korábban nem szálláshelyként működött és átalakításra szorul. Ilyenkor nem csupán a négyzetméterekkel kell számolni, hanem a szoba kialakításánál is figyelni a praktikusságra. Például ha egy helyiség belmagassága 4 méter, a hálórész megoldható akár galéria építésével. Amint már korábban említettük, a szálláshelyeken külön kezeljük azokat a vendégszobákat, amelyekben több helyiség található, pontosabban ahol elkülönül a nappali és a hálószoba rész. Nem feltétlenül szükséges fallal és ajtóval elválasztani ezeket egymástól, de a lakosztályoknak a szálláshely épületében kell elhelyezkedniük. Igen sok szállodában a lakosztály kialakítását két szoba összenyitásával oldják meg. Ez praktikus változat, ugyanakkor nem a legszínvonalasabb megoldás, mivel nem kelti az otthonosság benyomását a vendégben. Az épületről szólva feltétlenül meg kell említeni (bár eddig ezt az elvárást semmilyen rendelet nem taglalta), hogy a szobák elhelyezésénél – a pihenés alapfunkció elsődlegessége mellett – gondoljunk a szobából a lehető legjobb kilátás megteremtésére. Sajnos találkozhatunk olyan vendégszobákkal, amelyiknek egyáltalán nincs ablaka, vagy adott esetben egy lépcsőházra, Lichthof-ra (világítóudvar), netán gazdasági udvarra stb. néznek. Különösen negatív élményt jelenthet egy ilyen szoba mondjuk egy üdülőszállodában. Az ablak a ház szeme, tartja a mondás, viszont e téren is törekedni kell az optimális arányokra. Az sem feltétlenül jó megoldás, ha a szoba egyik „fala” csupa ajtó és ablak, történetesen erkélyes, teraszos szobáknál. Itt a túlzott „átláthatóság” és a hőhatás okozhat kellemetlenséget, nyáron a napsugárzás erőssége, télen a hideg miatt. Nem beszélve az üzemeltetés plusz költségeiről, nyáron a hűtés, télen a fűtés terén.

2. A felszereltség vonatkozásában, ha lehet, még több variációs lehetőség van, mint azt a szoba fizikai kialakításánál tapasztalhattuk. A kategóriától függően e téren is meg van határozva a minimális elvárás, viszont annak a stílusa, hangulata és egyebek már nem. Csupán az állagra vonatkozóan a kifogástalan és működőképes állapot, melyet megalapoz a tiszta és higiénikus körülmény.

A bútorzatot illetően az alapfelszereltséghez tartozik az ágy /ak, melynek egyedi mérete minimálisan 90 x 190 cm, de inkább a 100 x 200 cm-es, vagy 100 x 210 cm. Franciaágy esetében minimálisan 140 x 200 cm, illetve ettől nagyobb. Az ágymatrac minimum 13 cm vastagságú.

Amerikában elterjedt az úgynevezett „King Size Bed”, magyarul királyi méretű ágy, melynek méretét tekintve csak a fantázia és praktikum szab határt. A szoba további berendezéseit a férőhelyek (a benne elhelyezett ágyak) számához igazítjuk.

Ennek megfelelően ágyanként legalább egy ülőalkalmatosság, éjjeliszekrény vagy tároló hely az ágy mellett, olvasólámpa, ébresztő berendezés, továbbá a szobában asztal, bőröndtartó – poggyásztároló, ruhásszekrény benne legalább 4 db egységes vállfával, ruhakefe, cipőtisztító eszköz, polc, fogas, vagy ruhaakasztó, papírkosár, illetve a szoba elsötétítésére alkalmas, zsalu, sötétítő függöny vagy hasonló.

Az ágyakhoz megfelelő állagú, minőségű és tiszta állapotú ágyneműk közül a legalapvetőbb elvárás a férőhelyenként egy darab, lepedő, párna + párnahuzat, takaró.

Megfelelő szobavilágítás, szabad konnektorok a legalapvetőbb feltételei egy vendégszobának.

A vizesblokkot illetően hideg- meleg vizes mosdókagyló, de az új építésű, vagy újonnan kialakított szállodák esetében már zuhanyozó/fürdőkád és WC a megfelelő szaniter berendezési tárgyakkal és eszközökkel. A felszereltség tekintetében mosdókagyló, tükör, piperepolc, törülköző tartó, elektromos csatlakozó – figyelem, a borotválkozáshoz használatos konnektorok esetében kettős szigetelésű -, fedett hulladéktároló, a WC – hez WC kefe + tartó, WC papír + tartó, egészségügyi tasak a hölgyvendégek számára. Textíliákból férőhelyenként kéztörlő, törülköző, szappan (lehet folyékony szappan is), fogmosó pohár.  A fürdőszobával rendelkező szobák esetében a zuhanyzó/fürdőkád – hoz zuhanyfüggöny/fal.



Ha régi épületről van szó, amelyikben a szobák nem rendelkeznek fürdőszobával, ott emeletenként közös vizesblokk és nemenként elkülönített WC kialakítása szükséges, minden megkezdett 10 férőhely után.

Minden berendezési és felszerelési tárgy, amiről előbbiekben szó esett csupán gyűjtőfogalom. A szálláshely minősége, rendeltetése, típusa illetve a tulajdonos/ üzemeltető döntése, hogy az előírt minimum feltételeket hogyan teljesítik. Napjainkban körültekintve a világban azt a trendet (irányvonal) tapasztaljuk, hogy legtöbben igyekeznek valamilyen stílust megfogalmazni és kialakítani az üzletnek, amely mintegy megkülönbözteti azt a többitől. Már a viszonylag szerényebb kategóriájú szálláshelyek vezetői is felismerték a belső építészet fontosságát.

            E tananyag keretei között nem soroljuk fel részletesen az összes kereskedelmi szálláshely minősítésének szempontjait, azok megtalálhatók a 239/2009. X.20. Kormányrendeletben.

            A legalapvetőbb elvárások fentiekben részletezett konkrét példáinak összehasonlítására azonban néhány példát hozunk egy ötcsillagos szálloda minősítési kritériumaiból. Innen kitűnik, mennyire sokféleképpen lehet berendezni, felszerelni egy szálláshelyet, ugyanis a megjelölt rendelet csak keretet ad a gyakorlatban dől el, ki hogyan valósítja meg az elvárásokat.

            Egy ötcsillagos szállodai szobaegység alapterülete, ha egyágyas szobáról van szó, minimálisan 18 négyzetméter. Az egész szállodára vonatkozóan előírás a harmonikus belső kialakítása a szobáktól a közösségi terekig egyaránt. Lakosztályból legalább kettővel kell ebben a kategóriában rendelkezni. Valamennyi helyiség klimatizált, egyedileg szabályozható hőmérséklettel.

            A felszereltség tekintetében hosszan lehetne sorolni a sokféle elvárást, az egységes, hibátlan eszközöktől a megtervezett összképig. A textíliák jóval több fajtája, a bútorzat számos kiegészítője, a szobai értékmegőrző (safe) és számtalan egyéb szolgáltatás mind mind a színvonal és a vendégek komfortjának emelését célozzák meg. Ezeken kívül számtalan egyéb más berendezési tárgy elhelyezhető a szobában, amelyet semmilyen rendelet nem ír elő, de a szálláshely szeretné fokozni a vendégei kényeztetését. A legújabb – már említett – Hotel Stars Union minősítési rendszer a szállodák esetében ugyanakkor lehetőséget ad az egyes kategóriákon belül a plusz szolgáltatások elismerésére, így a korábbi gyakorlattól eltérően megjelent egy új fogalom: superior. Ez a megjelölés a csillagok után mintegy kiegészítő kerül be a szálloda nevébe és azt jelenti, hogy a kategóriájában foglaltakon túl még további pluszt is kínál a szálloda anélkül, hogy egy másik kategóriába lépne: például „Fancy Hotel **** + Superior „. Felmerülhet a kérdés, ha a jelen példánkban említett szálloda többet nyújt vendégeinek a négycsillagos kategória által megkövetelt szolgáltatásoknál, akkor miért nem inkább az ötcsillagos felé törekszik? Ennek többféle magyarázata lehet: az ötcsillagos minősítéshez még további beruházások szükségesek, amelyre nincs pénzügyi forrás, de lehet olyan megfontolás is, hogy a szálloda vezetése úgy gondolja, az ötcsillagos szállodáról azt gondolják a vendégek, hogy ott az árak már „megfizethetetlenül” magasak, emiatt nem szeretnének vendégeket veszíteni. A superior megjelölés tehát inkább arra szolgál, hogy azt üzenjük a vendégeknek, az adott kategóriához képest többet nyújtunk az előírtaknál, azaz több szolgáltatást kap a pénzéért az elvártakhoz képest.