Miután áttekintettük a főbb szakkifejezéseket, ejtsünk szót néhány fontos higiénés szabályról, amelynek betartására a munkánk során figyelnünk kell.

            Magyarország 2004-es uniós csatlakozása felerősítette azt a folyamatot, hogy mind inkább eleget tegyünk a jogbiztonság elvárásainak. Bár a szálláshelyek vonatkozásában nincs egységes szabály gyűjtemény, a napi munkavégzés alkalmával főként az általános higiénés szabályokat kell követni.

            Ezek egyrészt kapcsolhatók a takarítási feladatokhoz, másrészt a használt anyagokhoz, eszközökhöz és szerekhez. A takarító tevékenység több részből tevődhet össze: akár vendégszobában, vagy közösségi térben először a hulladék/szemét eltávolítása, összegyűjtése, tárolása történik. Itt kellő odafigyeléssel kezeljük a keletkezett hulladékot egyrészt halmazállapota, másrészt jellege miatt. Alaptétel, hogy a hulladék a legrövidebb úton külön gyűjtőedénybe kerüljön és az edény(ek) erre a célra kialakított hulladéktároló helyiségben vannak elhelyezve. Napjainkban felerősödött a környezettudatos munkavégzés iránti elvárás. Környezetünk védelme mindenki számára az egyik legfontosabb feladat a jövő szempontjából. Éppen ezért a szálláshelyek, vendéglátó egységek üzemeltetői és dolgozói felelőssége, hogy munkájukat maximális odafigyeléssel végezzék, mellyel csökkenthetik a környezet terhelését. A szálláshelyen, mint említettük a vendégek is „termelnek szemetet”, de a napi munka során szintén keletkeznek hulladékok. A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés alapelvei szerint szétválogatjuk a papírféleségeket, a szerves hulladékot (pl. ételmaradék), az egyéb szemetet, valamint a környezetre különösen veszélyt jelentő anyagokat, például használt akkumulátorok, elemek.

            Tisztában kell lennünk azzal, hogy a veszélyes hulladékok kezelésére külön jogszabály vonatkozik. Veszélyes hulladéknak minősülnek a már előbb említett akkumulátorok, elemek, a moslék, az égett zsiradék, amely ételek elkészítésekor keletkezhet, illetve a mosogatás alkalmával a szennyvízbe került zsiradék. Az elektronikai hulladékok kezelése viszonylag egyszerű: össze kell gyűjteni és külön tárolni, majd elszállíttatni, vagy leadni egy gyűjtőhelyen. Az ételhulladék/moslék kezelésére külön tárolóedényt szükséges biztosítani és a keletkezett hulladék elszállítására szerződést kötni valamelyik erre engedéllyel bíró céggel, aki a hulladékot átveszi és megsemmisíti. Ennek a dokumentálását folyamatosan biztosítani kell, ellenőrzés során be kell tudni mutatni. A vonatkozó jogszabály értelmében tilos a moslékot a kukába helyezni, vagy állattartóknak átadni. Hasonlóképpen kezeljük a használt sütőolajat, zsiradékot. Külön erre célra rendszeresített tárolóedény/ekben gyűjtjük össze, melyet szerződés szerint erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozás átvesz és elszállít. A dokumentációnál azt is ellenőrizhetik, mennyi volt a beszerzett olaj/zsiradék mennyisége egy adott időszakban és mennyit szállíttatott el az üzlet.

            A szennyvízbe a mosogatás alkalmával belekerült zsiradék nem folyhat bele a közműcsatornába, hanem előtte egy úgynevezett „zsírfogó aknát” kell kialakítani, amelyben a szennyvíz zsírtartalma összegyűlik. Ellenkező esetben a csatornavezetékeket a zsiradék eltömítheti, amely duguláshoz és közműbírsághoz vezet. A zsírfogó aknában összegyűlt zsiradék szintén veszélyes hulladék, ennek átvételére, elszállítására hasonlóan az előbbiekhez ugyancsak szerződést kell kötni valamelyik céggel, illetve a helyi kommunális hulladékot befogadó állomással, ahol ártalmatlanításra kerül.

            A takarítás alkalmával összegyűjtött hulladékot a fentiekben vázolt elvek szerint kezeljük. A hulladék eltávolítását követően a takarítás folyamán az úgynevezett vizes blokkok (fürdőszoba, WC, teakonyha stb.) esetében a fertőtlenítésre szeretnénk felhívni a figyelmet. Amikor egy vendégszobát a vendég távozása után kitakarítunk, kötelező fertőtleníteni. Ezt a tényt a nívósabb szálláshelyeken a toilettek esetében egy az ülőkére elhelyezett papírszalaggal jelzik, amelyikre ráírják, hogy fertőtlenítve. Ebből a vendég tudhatja, hogy azt fertőtlenítés után senki nem használta.

            Országunk uniós tagsága révén átvettük a HACCP rendszer alkalmazását, mely elsősorban az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Lényege, hogy minden üzletben kidolgozzák az üzletre szabott saját rendszert, melyben feltárják a veszélyforrásokat és meghatározzák, milyen intézkedéseket foganatosítanak azok elhárítására. Bár a szálláshelyeken viszonylag kevés alkalommal kezelünk élelmiszereket, azokat is változatlan formában értékesítjük, lásd minibár, mégis tisztában kell lennünk ennek jelentőségével. Főként a mai világban, ahol az élelmiszer biztonság szerepe egyre jelentősebb és a járványok gyakran kontinenseken át fertőznek.

            A szálláshely takarító napi tevékenysége során a hulladékkezelésen kívül érintkezhet a vendégek tárgyaival, ruháival stb. Ha ennek kapcsán valamilyen rendellenességet észlel, haladéktalanul jelezni kell a vezetőjének (gondnoknő, house keeping manager, vagy egyéb ügyeletes vezető). A takarítás kiterjed a vendégszobában elhelyezett textíliák cseréjére is. Itt fő szabály, hogy a tiszta textíliákat tökéletesen elválasztva kezeljük a szennyes textíliáktól. Azok az eszközök (kosár, zsák, tároló edény) amelyekben tároltuk, vagy amelyekkel szállítottuk a tiszta ruhákat, nem használhatók szennyes textíliák szállítására, vagy tárolására és fordítva sem! Éppen ezért a takarítás során először a szennyes textíliákat távolítjuk el a szobákból, a tisztákat csak a helyiségek kitakarítását követően helyezzük el.

            Környezetünk védelme napról napra fontosabb mindenki számára és erre nem csak a munkánk során vagyunk tekintettel, hanem vendégeinket is próbáljuk orientálni a környezettudatos magatartásra. Örvendetes módon egy nagyszerű ötlet/kezdeményezés terjedt el szinte egyik percről a másikra az egész világon: ennek lényege nem más, mint arra ösztönözni a vendégeket, hogy tartózkodásuk ideje alatt racionálisan használják a szobákba bekészített textíliákat. A fürdőszobába jól látható helyre elhelyezünk egy (többnyelvű) tájékoztató feliratot/táblát, amelyen arra hívjuk fel a vendégek figyelmét, hogy bizony gyakran sok textíliát mosunk/mosatunk ki feleslegesen. Ezáltal több szennyvizet „termelünk”, mellyel mosószerek tonnái kerülnek be a környezetünkbe. Mindez mérsékelhető volna, ha a vendégek jeleznék számunkra, mikor kérnek textília cserét. Arra kérjük őket, hogy például ha még használni óhajtják a törülközőt, fürdőlepedőt, kéztörlőt stb., akkor hagyják azokat a tartón, amennyiben viszont cserét kérnek, hagyják a helyiség padozatán. Ezáltal elkerülhetők az indokolatlan mosások, védjük környezetünket, nem beszélve ennek gazdasági előnyeiről: csökken a mosatási költsége a szálláshelynek!

            Amióta a világ szállodáiban, szálláshelyeiken elterjedt ez a „mozgalom”, sok millió köbméter szennyvízzel és sok-sok ezer tonna mosó- és fertőtlenítőszerrel kevesebb került a környezetbe.

            A tiszta és szennyes textíliák raktározására külön helyiségeket kell biztosítani. A szennyes ruha raktár kialakításakor a helyiséget mosható falfelülettel kell ellátni és biztosítani kell a megfelelő szellőzést, nehogy a nedves textília összepenészedjen.

Ha a szálláshely nem rendelkezik saját mosodával, akkor a textília kezelésére (tárolás, elszállítás, visszaérkezéskor átvétel) külön házi szabályzatot kell kidolgozni. A munkatársakat megfelelően kioktatni, elkerülendő a fertőzéseket.

            Hasonló módon kezeljük a takarításhoz használt egyéb eszközöket, tisztítószereket.

Egy gondolatig visszatérve a HACCP rendszerhez, az olyan szálláshelyeken, ahol vendéglátó tevékenységet is végeznek, a termelő részlegeken (előkészítő helyiségek, konyha, cukrászat stb.) használatos takarító eszközök (seprű, lapát, felmosó stb.) nem használhatók a vendégtérben. De a vizesblokkok takarításához használt eszközök sem kerülhetnek pl. a konyhába. Azokat külön tároló helyen (szekrény, raktár) tartjuk.