Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított, vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató vállalkozás, szervezet, intézmény stb. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. Társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Munkavédelmi szabályzat, a munkáltató kötelességei:

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57 58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint:

 a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;

e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;

f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V.Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni;

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

- a) a veszélyek elkerülése;

- b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

- c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

- d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

- e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

- f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

- g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

- h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

- i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

Munkavédelmi szabályzat, a dolgozók jogai és kötelességei:

A dolgozó jogosult:

Az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekre, a jogszabályokban és MVSZ-ben előírt védőintézkedésekre.

Az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez előírt ismereteknek a biztosítására.

A munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítására.

A dolgozót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő eljárásáért, bejelentésért.

A részére előírt orvosi, alkalmassági vizsgálaton részt venni.

A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart felettesének jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni.

Közvetlen élet- vagy súlyos veszély észlelésénél a munkavégzést haladéktalanul abbahagyni és a veszélyre munkatársai figyelmét felhívni.

A dolgozó köteles:

A munkahelyen biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni,

A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról lehetőségei szerint meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni, és tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni,

A testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni,

A munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során betartani,

A munkát megtagadni, ha az saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné,

Balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapot akadályozza, akkor azt az esetet észlelő munkatársa tartozik megtenni,

Sérült munkatársát elsősegélyben részesíteni.