A dolgozó köteles a munkahelyén munkára képes állapotban megjelenni. Ha alkohol, drog, vagy egyéb hatás alatt áll, a munkavégzés alól fel kell menteni..

Közlekedés (gyalogos és gépjármű KRESZ) A gyalogos közlekedés közben bekövetkező eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli időszakban azokat a hótól tisztítják és felhomokozzák, de így is baleseti veszélyforrást jelentenek.

Egyéni védőeszköz használata.

A képernyős munkahelyek előírásai (monitor, éleslátást biztosító szemüveg, ergonómia stb.)

A dolgozók részére az védőitalt és tisztálkodási szereket is biztosítani kell az MVSZ szerint.

A munkahelyek helyiségeiben, raktárban olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván.

Az utak minimális mérete 1 méter lehet. Az üzemi területeken, folyosókon, bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad.

A polcok és szekrények kiszolgálásához szükséges pódium, emelvény, létra feldőlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületű legyen.

Csak biztonságos, a mindenkori céloknak és igénybevételeknek megfelelő, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsőket szabad használni.

Használat előtt minden esetben meg kell győződni a létra biztonságos voltáról!

(Sértetlen létrafokok, biztonsági lánc épséges, fix pontok megléte stb.)

A munkahelyek ajtóit, míg a helyiségben tartózkodnak a menekülés és segítségnyújtási lehetőség biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad.

A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy leázást, ezáltal veszélyhelyzetet idézhet elő.

Teheremelési, rakodási, szállítási munka közben a munkavállaló gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, egyéb, testi épségüket veszélyeztető tárgyakat nem viselhet.

A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelő munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események - baleset-megelőzés, mentés stb. - kivételével). Az ismeretek elsajátítása oktatás keretében történik, melynek tényét oktatási naplóban rögzítik a dolgozó aláírásával együtt.

Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza, zavarja vagy veszélyezteti.

Tilos munkát végezni, ha bárki életét, testi épségét veszély fenyegeti, annak elhárításáig.

A felügyeletet, kezelést, kiszolgálást igénylő gépeket, készülékeket, berendezéseket nem szabad működés közben felügyelet nélkül hagyni.

Azt a dolgozót, aki alkohol, vagy más egyéb szer hatása alatt áll, a munkavégzés alól fel kell menteni és a munkavégzéstől el kell tiltani.

Elektromos berendezések, készülékek használata:

Az irodákban, a munkahelyeken – a kiegészítő tűzvédelmi utasítással összhangban – a hőfejlesztő elektromos készülékek használatát lehetőleg mellőzni kell. Ha mégis szükséges, akkor hőszigetelő alátét alkalmazása kötelező.

Az elektromos készülékeket, vezetékeket, csatlakozókat, kapcsolókat, elosztókat, biztosítékokat melegedés, füstölés, sérülés esetén a hálózatról le kell választani. A javításukat csak szakképesítéssel rendelkező villanyszerelő szakember végezheti.

A védekezés főbb szempontjai

Hibás, törött, horpadt, sérült, vagy hiányos eszközöket, készüléket ne használjunk.

Ha készülék csatlakozó vezetékének szigetelése repedt, töredezett, sérült, szakszerű javításáig használata kifejezetten tilos!

Vezetékhosszabbítást házilag barkácsolt módon ne végezzünk, az összesodort vezetéknek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos!

A legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

 

 

30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Biztonsági Szabályzat

A Szabályzat hatálya kiterjed a kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari tevékenységet ellátó és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást végző, továbbá kereskedelmi szálláshelyet üzemeltető munkáltatóra.

Vizsgált munkafolyamatok

MOSOGATÁS

Mosogatás előtt meg kell győződni az edények, evőeszközök, porcelán és üvegáruk épségéről.

Mosogatómedence aljára gumi- vagy műanyaglapot kell helyezni, melynek tisztán tartásáról a munkát végző dolgozó köteles gondoskodni.

Sérült edényeket, tányérokat, üvegárut használni tilos, az ilyen eszközöket az üzlet kiselejtezi!

A mosogatóban úgy kell az edényeket elhelyezni, hogy azok ne csúszhassanak és ne dőlhessenek el. Mosogatóba csak annyi edényt szabad rakni, amely a biztonságos munkavégzést nem befolyásolja.

Késeket, villákat úgy kell a mosogatóba helyezni, hogy hegyük egy irányba álljon és tompa végük mutasson a kéz felé.

Hűtőszekrény vagy hűtőpult leolvasztását a hálózatról történt leválasztás után     szabad csak végezni.

Vágó, feszítőeszközzel a jeget eltávolítani nem megengedett, ezekkel nem csak balesetet okozhatunk, hanem a berendezésekben is kárt tehetünk.

TAKARÍTÁS

Tisztításra, fertőtlenítésre kizárólag az ÁNTSZ által, engedélyezett tisztító-, fertőtlenítő szerek használhatók fel.

A tisztító-, fertőtlenítő szereket eredeti csomagolásban, felirattal ellátva, külön helyiségben (fülkében) kell tárolni.

A szobákban, a munkaterületen és egyéb közös helyiségekben a műszak befejezését követően – szükség esetén a műszak alatt is – takarítunk.

A tisztító- és fertőtlenítő szerekkel kezelt berendezésekről a tisztító-, illetve fertőtlenítőszereket bő vízzel le kell mosni, majd szárazra törölni.

A szobákban, illetve a közös helyiségekben végzett javítást, karbantartást, átalakítást követően – az elvégzett munkát figyelembe véve – a helyiségek takarítását, berendezési, felszerelési tárgyak tisztítását, fertőtlenítését végezzük.

A takarítás során keletkezett hulladék és szemét gyűjtésére zárható, könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagból készült gyűjtőedényt használunk. Az edényeket kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni szükséges. A szerves és szervetlen hulladékot elkülönítve tároljuk.

A szobákban, közös helyiségekben a takarítás megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy nincs-e botlásveszély, elektromos berendezések véletlenül nem maradtak-e bekapcsolva (kivéve hűtő, légkondicionáló, stb.).

Folyadékkal történő padlószőnyeg tisztításakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a folyadék véletlenül se kerüljön a padlózatba, süllyesztett kisfeszültségű elektromos berendezésekbe, mint például dugaszoló- vagy csatlakozó aljzatok, kábelcsatornák. Létra igénybevétele esetén csak gyári szétcsúszás mentesítővel ellátott kétágú létrát szabad használni.

Elektromos berendezéseket (lámpákat, kapcsolókat) csak száraz ruhával tisztíthatunk, kikapcsolt állapotban enyhén nedves ruhával.

-                   A takarított terület elhagyása előtt meg kell győződni arról, hogy minden elektromos berendezés ki van-e kapcsolva, tűzet okozó, vagy izzó anyag, esetleg csúszásveszélyt okozó szer stb. nem maradt-e a helyiségben.

Munkabaleset, kártérítés:

A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül pl. a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során éri. Úti üzemi balesetek – a munkahelyre és a munkahelyről hazafelé menet - (TB hatáskör a jelentés és kivizsgálás is). Kártérítés munkabaleset esetén a MT. alapján.

Teendők baleset esetén, balesetek jelentése

A dolgozó minden balesetet, legkisebb sérülést, rosszullétet, munkabalesetet köteles azonnal jelenteni a munkahelyi vezetőjének, a szervezeti egység vezetőjének

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő és/vagy arról tudomást szerző személy köteles a balesetet, a munkát közvetlenül irányító vezetőnek, ha nem érhető el közvetlenül, akkor az ügyvezetőnek jelenteni.

A sérült munkáját közvetlenül irányító vezető minden tudomására jutó balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni a szervezeti egység vezetőjének (az ügyvezetőnek), munkavédelmi megbízottjának,

A balesetet észlelő, illetőleg a sérült munkahelyi vezetője köteles legelőbb intézkedni a sérült egészségügyi ellátására, gondoskodni a baleseti helyszín megőrzéséről a vizsgálatot végzők megérkezéséig.

Teendők baleset esetén:

Alapszabály: meg kell kezdeni– a baleset mértékének – megfelelő elsősegélynyújtást a képzett elsősegélynyújtóknak és a legjelentéktelenebbnek tűnő rosszullétet, balesetet is jelenteni kell a műszakvezetőnek. Baleset esetén teendők és értesítendő személyek:

a)      Zúzódásos, felületi, könnyebb sérülések, horzsolások esetén teendők sorrendje:

1/         elsősegélynyújtás, a sérülés szakszerű ellátása, kötözés,

2/         műszakvezető értesítése,

3/         bejegyeztetés a „Munkahelyi foglalkozási baleseti napló”- ba (továbbiakban: Napló).

b)     Törés, súlyos sérülés esetén teendők:

1/         elsősegélynyújtás,

2/         mentők értesítése,

3/         műszakvezető értesítése,

4/         bejegyeztetés a Naplóba.

c)      Életveszélyes sérülés esetén teendők:

1/         elsősegélynyújtás,

2/         mentők értesítése,

3/         műszakvezető értesítése,

4/         bejegyeztetés a Naplóba.

d)     Áramütés esetén teendők:

1/         áramtalanítás, a további áramütés kizárása,

2/         elsősegélynyújtás,

3/         mentők értesítése,

4/         műszakvezető értesítése,

5/         bejegyeztetés a Naplóba.

e)      Rosszullét, ájulás esetén teendők:

1/         elsősegélynyújtás,

2/         mentők értesítése – amennyiben szükséges,

3/         műszakvezető értesítése,

4/         bejegyeztetés a Naplóba.

            Minden dolgozó, aki rosszul érzi magát, jelenteni köteles ezt közvetlen felettesének, a műszakvezetőnek a műszak megkezdése előtt, illetve az okot, amennyiben tudatában van ennek (pl.: gyógyszer mellékhatásaként jelentkező rosszullét, levertség, fáradékonyság). Ebben az esetben a műszakvezető köteles a dolgozót olyan munkafeladattal megbízni, amely lényegesen kevesebb kockázatot jelent, vagy ha a dolgozó olyan állapotban van, a munkavégzés alól felmenteni és szakorvoshoz irányítani.

Elsősegélynyújtás

A mentők telefonszáma 104.

Megkereséskor a hívó mondja el:

Mi történt, hány sérült van, esetleg milyen sérülésekről tud?

A helyszín pontos adatait (utca, házszám, épület, emelet stb.), annak megközelítési lehetőségeit (egyirányú utca, forgalomkorlátozás stb.)

Saját nevét, címét, telefonszámát, esetleg visszahívható telefonszámot.

Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról.

Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit, aki a mentőket várja.

Környezetvédelem

Veszélyes hulladék gyűjtése (OEC veszélyes hulladékgyűjtési szabályzat szerint).

Irodai hulladék kezelése, gyűjtése (elemek, akkumulátorok, festékpatronok, tonerek).

Szelektív hulladékgyűjtés, az üzlet belső rendje szerint.

TŰZVÉDELEM

Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok

A tűz elleni védekezés minden állampolgár kötelessége.

Ennek érdekében mindenkinek meg kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket.

A fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak:

-          1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,

-           30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről,

-           28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat,

-           2/2002. BM. rendelet (tűzvédelmi szabványok)

-           53/2005. (XI. 10.) BM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól.

ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ISMERETEK

Az égés:

Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér.

Az égés feltételei: éghető anyag, égéshez szükséges oxigén, égéshez szükséges hőmérséklet, a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

Tűz (tűzeset):

Az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;

Tűzjelzés

Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.

A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani (mobil telefon), szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.

A tűzoltóság ingyenes hívószáma 105.

Egységes segélyhívószám: 112

A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé, épületenként a tűzriadó tervek szerint!

A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

            - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),

            - mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt,

            - emberélet (állat) van-e veszélyben,

            - a bejelentő nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

Tűzoltó készülékek

Típusai:

            - porral oltó készülék;

            - vízzel vagy vízből adalékokkal képzett habbal oltó kézi készülék;

            - gázzal oltó (halon helyettesítő vagy CO2) készülék.

(A legutolsó típusból a legismertebb halonnal oltókészülékeket betiltották a halon           ózonromboló hatása miatt.)

Az, hogy egy helyszínen melyik oltókészülék használható, mindig az adott funkció függvénye. Elektronikus berendezések (pl. számítógépek) oltására például víz és porok nem használhatók, mert további balesetveszélyt illetve igen nagy járulékos kárt okoznak.

A CO2 oltókészülékekből kiáramló nagy nyomású gáz olyan mértékben lehűl (-76 Celsius), amely fagyási sérülést okoz. A gáz a levegőnél nehezebb, és noha nem mérgező, bizonyos koncentráció felett légzési nehézségeket okoz, terepszint alatti helyiségben történő oltás esetén igen körültekintően kell eljárni, vagy használatát mellőzni kell.

A kézi oltókészülékek működési elveik szerint két csoportra oszthatók:

1.                  az égő anyagtól az égést tápláló oxigént elzárja a kiáramló oltóanyag (porral oltó, vízzel és habbal oltó készülékek),

2.                  az égő anyag hőmérsékletét csökkenti a gyulladási hőmérséklet alá (CO2 oltó, halogén gázzal oltó készülékek).

A tűz oltása

Oltás tűzoltó készülékkel, tűzcsappal:

A tüzet mindig szélirányból kell oltani! Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva" kell, oltani!

Ha egy bezárt ajtajú helyiségben keletkezett tüzet kell oltani, az ajtót óvatosan, kis résnyire nyitva kezdjük el az oltást, mivel a tűz intenzitása a beáramló friss levegő révén növekedhet.

Csepegő, vagy folyó anyag tüzének oltása felülről lefelé irányba!

A használt tűzoltó készülékeket nem szabad visszaakasztani, hanem gondoskodni kell a mielőbbi újratöltéséről!