1. A helyi önkormányzatok

- a helyi önkormányzatok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete és irányítása mellett tevékenykednek

Felelősek: a sportpolitikáért, katasztrófák elleni védekezésért, köziratok kezelésének szakmai irányításáért, turizmusért, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, választójogi és népszavazási szabályozásért, választások és népszavazások lebonyolításáért, közigazgatás-szervezésért, fejlesztéspolitikáért.

- a helyi önkormányzatok államhatalmi és államigazgatási feladatokat is ellátnak; saját tulajdonnal és bevétellel rendelkeznek

jell.: önállóan gazdálkodnak, feladataikkal arányos állami támogatást is kapnak, és saját tevékenységüknek köszönhetően rendelkeznek bevételekkel is

- a helyi adókról szóló rendeleteik megállapítják a helyi adók mértékét

- az idegenforgalom szoros kapcsolatban áll az önkormányzatokkal.

A helyi önkormányzatok idegenforgalommal kapcsolatos feladatai és ellenőrzési szempontjai

- a működési engedélyt az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell kiállítani. Ennek meglétét és az utazási vállalkozás üzlethelyiségeiben látható helyen történő kifüggesztését ellenőrzik. Fel kell tüntetni azt is, hogy panaszával az utas az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez is fordulhat.

- a helyi adók kivetése, és ezek elszámolásának ellenőrzése. (Pl. helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó, építményadó, telekadó, gépjárműadó.)

Jell.: a felsorolt adófajták egy részét a magánszemélyek és a vállalkozások egyaránt fizetik. Egyes adófajtákra vonatkozóan − az idegenforgalmi vállalkozások − előlegfizetési, időszakos feltöltési, elszámolási, végül bevallási kötelezettségük van.

2. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)

Az NFH tevékenységi köre

- Felügyeli a fogyasztóvédelmi törvények betartását.

- Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri ennek érvényesülését, valamint véleményezi a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket.

- Piacfelügyeleti feladatokat lát el: ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, valamint irányítja a termékbiztonság ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

- Kommunikációs feladatokat lát el: a fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg, segítve a hétköznapi emberek jogainak érvényesülését, információval látja el a lakosságot, termék-összehasonlító vizsgálatokat végeztet.

- Szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához.

- Módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessé tétele érdekében.

Ellenőrzési szempontok az idegenforgalomban

- Dokumentumok vizsgálata (pl. működési engedély, szakhatósági hozzájárulások, étlap és itallap tartalma, vásárlók könyve, HACCP-dokumentumok, áruk eredetét igazoló számlák stb.),

- Képesítési előírások ellenőrzése (pl. a dolgozók végzettségét igazoló bizonyítványok),

- Tájékoztatási kötelezettség (pl. a kategóriába sorolás, ártájékoztatás megoldása, panaszfórumok közlése, nyitvatartási idő kifüggesztése, üzemeltető adatainak közlése, dohányzási lehetőség stb.),

- Reklámfelügyeleti tevékenység (pl. az egyes reklámozási tilalmi szabályok betartásának kontrollja),

- Bizonylati fegyelem megtartása (pl. a bizonylati rendben leírtak szerint dokumentálják-e az üzlet gazdasági tevékenységét),

- Utazási szerződések tartalma, azok betartása.

Az ellenőrzés jellemzői

- Az ellenőrzés hivatalból és kérelemre indulhat (pl. bejelentés alapján).

- A fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések jelentős részénél nem történik előzetes kiértesítés.

Az ellenőrzés lényege éppen a váratlanság hatásában rejlik.

- Az ellenőrzés lehet általános vagy témavizsgálat, cél- és utóellenőrzés.

- Az ellenőröknek közölniük kell, hogy milyen ellenőrzési céllal érkeztek.

- Lehetőség van arra, hogy több hatóság együttesen végezzen ellenőrzést.

- A hálózati ellenőrzés mintegy 40%-a próbavásárlással kezdődik.

Az NFH eljárási lehetőségei

- Az NFH határozatban rendelheti el a hiányosság felszámolását.

- Helyszíni bírságot szabhat ki.

- Szankciós eljárást kezdeményezhet (pl. szabálysértési eljárást, fogyasztóvédelmi bírságot, minőségvédelmi bírságot, valamint reklámfelügyeleti bírságot róhat ki).

- Korlátozhatja, vagy felfüggesztheti az egység üzemelését.

- Elrendelheti a termék forgalmazásának megszüntetését vagy korlátozását.

3. Vásárlók könyve

            A vendéglátás területén alapvető jog, hogy a vendégnek kötelezően biztosítani kell az üzletben a lehetőséget a panasz megtételére. Ennek legelemibb formája a vásárlók könyve, melyet minden üzlet a működési engedély kiadásával egy időben az üzemelés első percétől kezdve köteles a vendégtérben jól látható és hozzáférhető helyen, íróeszközzel együtt kihelyezni. A vásárlók könyve a működési engedélyt kiadó hatóság által hitelesítésre kerül. A vásárlók könyvét az ellenőrzésre jogosult szervek/hatóság bármikor ellenőrizheti, ezzel együtt a panasz bejegyzés kezelésének és elintézésének módját.

            A vásárlók könyve A4-es méretű, nyomtatott füzet, melynek a fedőlapjára nagy betűkkel van rányomtatva a neve, és a vásárlók könyvére vonatkozó törvény néhány passzusa. Jól látható helyre kell kifüggeszteni, a bejegyzések lehetősége miatt kötelező tollat is biztosítani hozzá. A könyvborítót a helyi jegyző lepecsételi, nemzeti színű fonallal, valamint aláírásával hitelesíti. A nyomtatvány 25 sorszámozott, hárompéldányos oldalból áll, a kitöltés után nem az első, hanem a második lapot kell kitépni és az utasnak vagy a vevőnek eltenni.

A könyv borítóján található pontos szöveg:

„A Kormány 4/1997/I. 22. Kormányrendelete az üzlet működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről.

A bejelentés első példányát az üzlet vezetője, a vállalat, szövetkezet vezetője a magánkereskedő a polgármesteri hivatal illetékes szervének továbbítja.

A vásárló írásbeli panaszát − két példányban a jegyző által hitelesített számozott oldalú − vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét köteles a kereskedő jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni.

Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy a panaszával a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.

A jegyző a fogyasztóvédelmi felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

Az üzlet vezetője köteles gondoskodni, hogy a vásárlók könyve mellett állandóan használható írószer legyen.

Ez a zsineggel lezárt, lepecsételt vásárlók könyve 25X3 lapot tartalmaz.”

            A vásárlók könyvét kötelező minden üzletben, utazási irodában feltűnő helyre kihelyezni. A szállodák esetében a recepción található, ha nem kerül elhelyezésre, az már önmagában is törvénysértésnek minősül. A bejegyzés után a szolgáltatónak kötelessége a panaszt kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről 30 napon belül értesíteni kell a bejegyzést készítő utast, vendéget vagy vevőt. Amennyiben nem történik meg a kivizsgálás, akkor az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz kerül az ügy, a szolgáltató pedig akár 100 000 Ft bírsággal is sújtható.

Mit tartalmaz a formanyomtatvány?

- az üzlet pecsétje, pontos neve, címe

- vásárló neve

- vásárló címe

- bejelentés kelte

- bejelentés leírása

- a boltvezető bejelentéssel kapcsolatos intézkedései

- a bejelentés intézésének módja

4. Jegyzőkönyvek

- A hatóságok vizsgálatuk alkalmával jegyzőkönyveket készítenek a helyszínen tapasztaltakról.

- Az ellenőrzés megállapításait minden esetben írásba kell foglalni azért, mert ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek, eljárásnak.

- Az írásbeli dokumentum a jegyzőkönyv, mely egy hivatalos okirat.

Jellemzői: 3 részre tagolható

- Bevezető rész: Ellenőrzött vállalkozás megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás.

- Kifejtő rész: Itt kerülnek ismertetésre az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása során tapasztaltak, személyi felelősség, mulasztások alapjául szolgáló okok, felelősként megjelölt személyek neve, beosztása.

- Befejező rész: Az összefoglaló következtetéseket és javaslatokat, a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, valamint a záradékot tartalmazza. Ellenőrök neve, aláírása, ellenőrzött vállalkozás vezetőjének aláírása.

Záradékok:

- megismerési záradék: igazolja, hogy a jegyzőkönyv tartalmát az ellenőrzött személy is megismerte,

- intézkedési záradék,

- felelősségi záradék: a felelősök megismerték a jegyzőkönyv tartalmát és az észrevételeket.

5. A békéltető testületekről

- a békéltető testületek a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek

- szerepük a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése, a fogyasztók számára biztosítják a saját jogaik gyors, olcsó és egyszerű érvényesítését.

- a testületek a területi gazdasági kamarák mellett működnek független szervezetként és területi alapon.

- tagjaik a fogyasztói társadalmi szervezetek és a gazdasági kamarák által egyenlő arányban delegált tagokból szerveződnek.

- a testületek munkáját nehezíti, hogy az eljárás alá vont vállalkozások gyakran nem működnek együtt a testületekkel, és csak esetenként tesznek alávetési nyilatkozatot, amely a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalának feltétele. Ebben a testületek által hozott határozatok nyilvánosságra hozatala szabályainak módosítása hozhat változást. Nagyon fontos fogyasztóvédelmi intézményekről van szó, napjainkban ez az egyedüli lehetőség áll a fogyasztók rendelkezésére fogyasztói jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezésére.

Működésük:

- a panaszt tevő fogyasztó és a szolgáltató képviselőjét a békéltető testület tagjai leültetik, hogy közösen próbálják megoldani a vitás kérdéseket. Mindkét fél elmondhatja az őt ért sérelmet, illetve azt is, milyen megoldást szeretne. A kívülállók segítenek, hogy eredményes legyen a beszélgetés és mindkét fél érdekei érvényesüljenek. Eredményesebben működhetnek, mint a bíróságok, hiszen itt a megegyezésben rögzített feltételeket kell teljesíteni. A megegyezéskor pedig mindenki azt vállalja, amit teljesíteni is tud. Közös megegyezés a siker alapja.

Vitaterületek, jogköreik:

1. minőségi, biztonsági, szavatossági, jótállási viták (pl. műszaki eszköz meghibásodása, amit a kereskedő nem hajlandó kijavítani vagy kicserélni, cipő sarka kitörik, vásárolt nyílászárók nem megfelelő minőségűek),

2. termékfelelősségnek nevezett szabályokkal kapcsolatos jogviták (a gyártási hibás termékek kárt okozhatnak),

3. szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogviták.

Fontos tudni, hogy a békéltető testület nem járhat el olyan jogvitákban, amelyek tekintetében valamely jogszabály egy másik szervet, szervezetet, hatóságot ruház fel eljárási jogosultsággal. Minden fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes testülethez fordulhat, melynek illetékességi területe egy-egy megyére terjed ki. Minden megyében és Budapesten működik

egy-egy békéltető testület.