A textíliák vasalása

            Látszólag egy hölgy számára ez nem jelenthet nehézséget, mégis ennél a munkafázisnál történik leggyakrabban baleset. Vagy nem megfelelő hőfokon, módon vasalják ki a ruhát, ezáltal a végeredmény esztétikailag rossz képet mutat, rosszabb esetben károsodik az anyag. Alacsony hőfokon történő vasalás után gyűrött marad a ruha, a magas hőmérséklet elszínezheti, vagy kiégetheti azt. Selyem, gyapjú és hasonlóan érzékeny anyagok vasalásakor nem elegendő csupán a megfelelő hőfokot beállítani, hanem gyakran indirekt eljárást alkalmazunk: nem közvetlenül a ruha felületét, hanem valamilyen anyag közbeiktatásával vasalunk. Vigyázni kell a manapság oly divatos és népszerű gőzölős vasalókkal, hogy lágy vízzel használjuk. A vezetékes hálózatból nyert víz ugyanis bár tiszta, de vízkő és egyéb ásványi anyag tartalma miatt könnyen foltot hagy, amelyik egy fehér ruhadarabon nem csak csúnya, de tönkre teheti azt.

            Ha egy ruhadarab vasaláskor gőzölést alkalmazunk, ne hajtsuk össze azonnal a ruhadarabokat, hanem legalább fél órát várjunk, hogy a gőzöléskor az anyagba került nedvesség elpárologjon belőle. Ellenkező esetben a ruha illata kellemetlenné válhat, illetve összehajtás után a megmarad a hajtogatás nyoma.

Tegyük vállfára, vagy terítsük ki olyan helyre, ahol az anyag nem gyűrődik, jól szellőzik.



A textíliák kezeléséhez értelmezéséhez alkalmazott nemzetközileg elfogadott jelképek[1]



[1] Orcsik G. (2008): Könnyűipari alapanyagok viselési, kezelési tulajdonságai. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest.

Vasalás jelképei